Székelyföld

Székelyföld - közigazgatás - és jogtörténeti fogalom, a történeti Erdély legmagyarabb területe, Erdély DK-i sarkában terül el, ma Romániához tartozik.

Székelyföld 1920-ban Erdéllyel együtt került Romániához. 1940-44 között Mo.-hoz tartozott, 1945 óta ismét Románia része. 1952-60 között mint Erdély túlnyomóan magyarlakta része Magyar Autonóm Tartomány néven külön közigazgatási egység volt. 1960-68 között Maros-Magyar Autonóm és Brassó tartományhoz, azóta Maros, Hargita és Kovászna megyékhez tartozik.

"Hadd lássam a székely hegyek
bükkös, fenyős, kéklő ormát,
ahonnan már, amint hittem,
csak egy lépés a menyország."

(Kányádi Sándor)

"...Székelyföld. Amikor kimondjuk, máris valami megfoghatatlan titokzatosság, valami azonnali misztikus borzongás lesz urrá rajtunk. Székelyföld mindannyiunk élő lelkiismerete. Akárcsak a saját lelkiismeretünkkel, először vonakodva nézünk vele szembe. Aztán valami erő hatására elindulunk Székelyföldre, és attól kezdve menthetetlenek vagyunk. Habzsoljuk mindazt, amit ez a csoda nyújt. Lenyűgöznek minket a havasok, harapjuk a kristálytiszta levegőt, azonnal magunkénak érezzük a hegyeket, a rohanó patakokat, a simogató zöld réteket. Tudjuk, hogy magyarok élnek errefele, mégis döbbenettel vegyes csodálat taglóz le mindenkit, amikor igazán találkozik velük. Velük, a több mint 700 ezer székely-magyarral, akik ezt a történelmi tájat lakják. Sok száz kilométerre Budapesttől, itt még mindig magyar földön járunk. A csodálatos és vendégszerető székelyek testvérekként fogadnak, az ezeréves magyar történelem jelenik meg a várakban, a templomokban, az emlékhelyeken, a régi városokban. Minden kő, minden patak, minden fa, regéket, legendákat mesél, a magyarság legendáját. Mesél a hős székelyről, aki hazát foglalva, véráldozatok során tartotta meg a szent földet, és tartja ma is a Kárpátok lábánál."

Kató Zsolt: Székelyföld - A legendák világa cimű könyvéből

Kurucz Gábor fotója